Többször rendeltem már könyvet (gond nélkül) a Bookline-tól, amely 2005-ben megcsípte „az év internetes kereskedője” címet. Megcsípte – mondom, mivel ezzel a webáruházzal idén már nem lenne esélye.

2006-ban a kategóriákra lebontott és 35KB-onként felszabdalt napi hírlevelek helyett (vagy legalább mellett) elkelne például néhány rss-csatorna is. Jó lenne, ha a böngésző bezárásával nem léptetne ki – vagy, ha ez a biztonság miatt van, akkor legalább hadd lőjjék ki azok, akik egyedül használják a gépüket. Annak is örülnék, ha belépéskor a kosaramban lévő könyvekre nem egy felugró ablak figyelmeztetne.

Ezek – és a nehezen töltődő oldalak – azonban csak zavaró apróságok, az igazi gond a kategóriarendszerrel van, melynek elnagyoltsága és átgondolatlansága nagyon megnehezíti a nem adott szerzőt vagy könyvet kereső, hanem csak nézelődni akaró dolgát.

Az irodalomtörténet / esszé alatt például majd’ 700 könyv van, ennyit nézzen végig tízesével (mert ezt sem lehet állítani) az, akit nem anya szült.

A vadászat, a gasztronómia, az ezoterika a főkategóriák között van, míg a nyelvészet az egyébbe került. A történelmi regényeknek valamiért az irodalomtörténet alatt van a helyük. A legmókásabb pedig a filozófia, ennek két alkategóriája van: anekdoták és esztétika. Namost valami miatt a szülőkategóriákba nem tudnak pakolni semmit, csak azokba, amik nem bomlanak tovább, így ami nem esztétika, az az anekdotákba kerül – például Az Út és az Erény könyve.

Az év kereskedőinek sem szégyen másoktól tanulni: az Anima Könyvesbolt (via tekatana) egyszerű, tiszta site-jának üzemeltetői nem csak kategorizálnak, de címkéznek is, sőt a vásárlóknak is lehetővé tették ezt a nem hierarchikus rendezési lehetőséget. A kulcsszavak közé több szerző neve is belekerült, nekik talán jobb lenne egy külön felhő, ill. van néhány könyvcím is, azokat törölni kéne, hiszen itt semmi értelmük; egyébként minél részletesebb és bővebb lesz a címkegyűjtemény, annál több hasznát vesszük majd.