Eh, a Népszabadság megint terjeszti az ismeretet a blogokról. Szamosközi Péter: Mitől lesz egy napló webes?

Az utolsó előtti bekezdésből pl. kiderül, hogy az új üzenetek a többi után jelennek meg, majd a következő mondatból megtudhatjuk, hogy „hazánkban is az angolszász szokás [?] érvényesül”, vagyis a fordított időrend. Továbbá (kiemelés tőlem): „Webes naplóról pedig azért [ti. beszélünk], mert – azon kívül, [!] hogy a világhálón elérhetőek az aznapi, illetve korábbi bejegyzéseink – lehetőség van a bejegyzésekre érkező hozzászólások megjelenítésére is.”

A legnagyobb probléma azonban a cikk elején írtakkal van (kiemelés tőlem):

Naplót írni viszonylag egyszerű: kell hozzá egy vastagabb füzet, egy toll és naponta valamennyi idő – sőt még adatvédelmi problémákkal sem kellett megküzdeni, hacsak nem kürtöli világgá az ember a feljegyzéseit. Az utóbbi években azonban ezt a tevékenységet is utolérte a világháló csábítása, így ma már ugyanennek a netes változata – a webnapló, vagy más néven a blog hódít.

A legtöbb újságíró, támpontot keresve olvasójának (és magának) a blogok mibenlétéhez megragad a naplónál. Hiszen ugye: web (háló) + log (napló). Pedig ha egy kicsit tovább etimologizálna ez a legtöbb újságíró, akkor feltűnne nekik, hogy a magyar nyelv nem tudja visszaadni a log és a diary szavak eltérő jelentését, s így a lepréselt virágokat / illatos hajtincseket rejtő kapcsos könyvecskékre utalni kissé félrevezető.

Az angolban az online diary az énblogokra használatos, vagyis azokra a blogokra, melyek valóban a legközelebb állnak a hagyományos napló fogalmához.* Míg az énblogok személyessége inkább az intimitás fogalmához kapcsolható, a tematikus blogoké inkább a szubjektivitáshoz. Ezt a különbséget jelzi az angol nyelv azzal, hogy utóbbiakra a log szót használja, mely például a hajónapló (log book) szóban található. A hajónapló írásával a kapitány szakmai tevékenységet végez (adatokat rögzít), de eseményekről is beszámol, ezekkel kapcsolatos vélekedését is közzéteszi, vagyis szubjektív beszámolót készít, viszont magánjellegű információkat csak módjával közöl. (A magyarban is megvan a napló ezen jelentése: a naplóz igét nem ’magánnapló írása’, hanem ’adatok rögzítése’ jelentésben használjuk.** Például a szerver naplózza az IP-címeket, amelyekről adatokat töltenek le róla.) A diary és a log mellett még egy harmadik szó is előfordul a blogra adott meghatározásokban: a journal. Ebben egyszerre van jelen a loghoz közel álló ’napló’ jelentés (general journal ’főkönyvi napló’, purchases journal ’beszerzési napló’) és a ’folyóirat’, mely a nyilvánosságra és a különböző szövegtípusok jelenlétére utal.

Ha nekem kéne elmagyaráznom az újságolvasó bácsiknak és néniknek a blogot, akkor inkább azt mondanám: kezdjék el kivagdosni kedvenc kolumnistájuk írásait, majd ha már jópár összegyűlt, ragasszák fel őket egy nagy rajzlapra egymás alá.

* A magyar sajtó gyakori hibája, hogy a blogokról írván erre a típusra koncentrál, és nem ejt szót a teljesen más jellegű tematikus-szakmai blogokról. Lásd például: Farkas Tímea: Lelkizők és tevenevelők – Pollner kommentárja: Új blogger-definíció

** A weblog kifejezést Jorn Barger alkotta meg, mondván: oldalán a weben való szörfölés közben talált dolgokat rögzíti („logs the web”).