Jaj kedves olvasó, képzelje el – mondja ma a magyar sajtó -: Magyarországon annyira rossz helyzetben van a demokrácia, hogy egy felmérés készítői Botswanával sorolták egy helyre. Egy afrikai országgal, kedves olvasó, gondoljon bele! Hát Afrikában nincsenek is demokráciák, csak hosszútávfutók vannak meg párduc, oroszlán, gorilla. Kókuszdió.

Az inforadio.hu-n hajnali 6 után megjelent eredeti hír rögtön az elején részletezi, hogy milyen területek vizsgálatából jött ki az eredmény, a vg.hu-n (7:49) és az mno.hu-n (8:19) lévő híranyagból azonban ez valahogy eltűnik, utat nyitva a sztereotípiák által táplált szörnyülködésnek.

Ha sugalmazni akarunk valamit az egyik használható technika bizonyos információk kihagyása. Nézzük meg, itt hogy működik. (Az most mindegy, hogy szándékosság vagy figyelmetlenség van-e mögötte.)

Az egyik kihagyás előhívja a kulturális felsőbbrendűséget. Az afrikai országok nem demokratikus berendezkedésükről híresek, hát biztos ez a Bocvána is ilyen. Történetesen azonban Botswanáé Afrika egyik legstabilabb többpárti politikai rendszere, az 1966 szeptemberében elnyert függetlenség óta minden választás menetrendszerűen és szabályosan zajlott le.

A másik kihagyás az adatsorok leegyszerűsítése. Nem kell a részletekkel terhelni az olvasót, különben is, ha azt írjuk, hogy a demokrácia nyolc, nem fogja kérdezni, hogy az meg hogy jött ki, neki az akkor nyolc. Emiatt az egyszerűsítés miatt egy nagyon fontos dolog veszik el. Mivel a demokráciát elsősorban a szabadságjogokkal meg az intézmények működésével azonosítjuk, az olvasó azt gondolja ezekkel van baj. Azt sajnos nem tudja meg, hogy vele (vagyis az olvasóval) legalább akkora baj van, merthogy nem vesz részt elég aktívan a közéletben, vagy ha részt vesz, nem elég kulturáltan teszi.

Lássuk részletesen, milyen tényezőket értékelt az EIU felmérése [pdf]:

1. Szabad és tiszta választások. Itt Magyarország eredménye jobb, mint Botswanáé (9,58, ill. 9,17), ugyanannyi, mint Litvániáé, Szlovákiáé, valamint az ún. teljes demokráciák közül pl. Belgiumé vagy Svájcé.

2. A kormányzat működése, vagyis a demokratikusan született döntések végrehajtása, a demokrácia működéséhez szükséges feltételek létrehozása. Ez az egyetlen mutató, amiben Botswana jobb (7,86, ill. 6,79). Melyik üggyel is tartja az országgyűlésünk a mulasztásos alkotmánysértés rekordját?

3. A politikai életben való résztvétel. Ebben megegyezik a két ország értékelése (5,00). (És ugyanennyi pl. az Egyesült Királyságé is.) Szavazni meg tüntetni tudunk, de vajon van-e elég erős, a politikai döntésekre is ható civil szféránk? Na ugye.

4. Politikai kultúra. Ezt muszáj idéznem a felmérésből: „A culture of passivity and apathy, an obedient and docile citizenry, are not consistent with democracy. The electoral process periodically divides the population into winners and losers. A successful democratic political culture implies that the losing parties and their supporters accept the judgment of the voters, and allow for the peaceful transfer of power.” (A passzivitás és apátia kultúrája, az alázatos és befolyásolható polgárság nem egyztethető össze a demokráciával. A választások időről időre győztesekre és vesztesekre osztják a lakosságot. A sikeres demokratikus kultúra része, hogy a vesztes pártok és támogatóik elfogadják a választók döntését, és békésen adják át a hatalmat.) A két ország mutatója itt is megegyezik (6,88). (A teljes demokráciák közül ugyanennyi pl. Belgiumé és Szlovéniáé.)

5. Polgári szabadságjogok. Botswana: 9,12, Magyarország: 9,41. A teljes demokráciák közül a miénkkel megyegyező érték jött ki pl. a német és a belga versenyzőknél, Ausztria és Csehország viszont csak annyit ért el, mint Botswana.

*

Na ez például, kedves olvasó, hogy az ember lát egy statisztikáról szóló cikket egy újságban, kíváncsi lesz, hogy pontosan mi van mögötte, és rászán tíz percet, hogy utánanézzen, elgondolkodik azon, amit megtudott – ez olyasmi, ami emeli a demokrácia-indexünket. Próbálkozzon vele néha ön is, és lehet, hogy 2010-re beérhetjük Costa Ricát.