Már-már sikerült túltenni magunkat azon, hogy Botswana demokratikusabb ország, mint kishazánk, erre kiderül, hogy a gazdaságuk is szabadabb a miénknél. A Magyar Nemzet összeállításának készítői ugyan megkímélik az olvasókat e kétségbeejtő ténytől, mi azonban vegyük fel a fonalat, ha már korábban olyan részletesen foglalkoztunk vele.

Mivel a Heritage Foundation szakértői tíz szempontot vizsgálnak, nekem pedig majdnem tíz tévésorozatból kell felhoznom magam, csak azt a kettőt nézzük meg, amiben a leggyengébben állunk:

A kormányzati befolyástól való függetlenség (41,8%): A kormányzat kiadásai „rendkívül magasak”, a legutóbbi évben a GDP 49,4 százalékának megfelelő összeget tettek ki. Bevételeinek ugyanakkor 3,9 százaléka származik állami vállalatokból és állami tulajdonban lévő ingatlanokból és más vagyontárgyakból. A maradék állami vállalatok privatizálását felgyorsították. (Botswana sajnos több mint tíz százalékot ver ránk: 54,5%).

Korrupció (50%): Itt a Transparency International 2005-ös listájának adatát (5,0) vették át (40. hely – Olaszországgal és Dél-Koreával együtt, Botswana a 32.). A 2006-oson magasabb pontszámot értünk el (5,2), de egy helyet lejjebb csúsztunk. (Botswana az előző évinél három tizeddel gyengébb eredményével 37.)

Akit a többi is érdekel: Magyarország (44. hely, 66,2%), Botswana (38. hely, 68,4%) és a lista.

*

Az Economist Intelligence Unit kutatásával [pdf] kapcsolatban Botswana most nem kerül elő, azt viszont kétszer is le kellett írni meg a szakaszcímben is ki kellett emelni, hogy a „hiányos” kategóriába kerültünk. Korábban láttuk, hogy az összesített eredmény helyett érdemesebb a öt szempont (pontosabban szempontcsoport) adatait nézni, mert azok többször is ugyanannyira jöttek ki, mint néhány feljebb sorolt országnál. Most még jobban leegyszerűsödik a felmérés ismertetése: már csak a kategória számít. De számít-e?

Teljes demokráciának minősültek a 8 vagy annál több pontot elért államok, hiányosnak pedig a 6-7,9 közé esők. Ez (mint sok statisztikánál) egy részben önkényesen meghúzott határ: a szlovén és a dél-afrikai demokratikus rendszer között nyilván semmi érzékelhető különbség nincs (7,96 és 7,91), de mivel előbbi eredménye felfelé, utóbbié lefelé kerekítendő, Szlovéniából „teljes”, a Dél-Afrikai Köztársaságból pedig „hiányos” demokrácia lesz.

Vajon a mi 7,53-munkkal kapcsolatban az a fontosabb, hogy 0,43-ra vagyunk vele a Buddha az EIU szerinti teljességtől, vagy az, hogy ugyanabba a kategóriába kerülünk vele, mint Bolívia a maga 5,98-ával?

*

A cikkben szereplő másik demokrácia-elemzés a Freedom House-é; az MNO által idézetteknél több szó nem esik rólunk, csak belinkelem, ha valakit érdekel. Botswanát nem említik benne.