Létezik-e felejtés a digitális térben?
Posted on September 30, 2007 - Filed Under emlékezet, net | Leave a Comment
Gondolom sokunk nagymamájának megvolt az a mosolyogtató szokása, hogy még egy ötcentis spárgadarabot sem dobott ki, mert még biztos jó lesz valamire. Merthogy bármikor lehet kevesebb, jöhetnek katonák a határon, jégeső a határban, vagy egy istentudjami. A mi generációnk meg épp azért nem szabadul meg semmitől, mert tudja, hogy mindig lehet több. Tárhely, tudniillik. A […]
Read More..>>Hétszázparancsolat
Posted on September 28, 2007 - Filed Under Biblia, vallás | Leave a Comment
A. J. Jacobs szereti a vaskos kihívásokat. Pár évvel ezelőtt végigolvasta a harminckét kötetes, negyvennégy millió szavas Encyclopædia Britannicát, és egy négyszáz oldalas könyvbe kivonatolta a legérdekesebb és legmókásabb infókat, személyes hangvételű megjegyzésekkel kísérve.
Következő vállalkozása szintén a tudás szélsőségeiről szól, s az USA egyik legaktuálisabb intellektuális problémája, a fundamentalista keresztények szószerinti bibliamagyarázata körül forog. Jacobs […]
II. Richard, végállomás
Posted on September 26, 2007 - Filed Under dizájn, irodalom, térkép | Leave a Comment
Hester Lees-Jeffries Shakespeare-kutató a drámaíró szereplőinek kapcsolatai hálóját szerette volna felrajzolni. Amikor barátjával, Kit Grover formatervezővel nekiláttak a munkának, arra gondoltak, kölcsönveszik a londoni földalatti térképeinek grafikáját. A vonalak az egyes szereplőcsoportok (szerelmesek, anyák, harcosok sat.), az átszálló helyeknek (Macbeth/Lady Macbeth) és a piktogramoknak (mozgássérült-jel III. Richardnál) is jelentősége van. (teljes méret)
Read More..>>Frank Soltesz – információ és stílus
Posted on September 20, 2007 - Filed Under művészet, reklám | Leave a Comment
Sajnos a neten alig találni valamit Frank Soltesz életéről, annak sincs nyoma, hogy ő vagy családja mikor és hogyan került Amerikába. Az 1940-50-es években az Armstrong’s Industrial Insulations nevű vállalat számára készítette a modern üzleti és városi élet jellegzetes helyszíneit bemutató rajzait. A fantasztikus részletességű, több tucatnyi egyedi szereplővel benépesített infografikák és a hozzájuk tartozó […]
Read More..>>Aranyműves lárvák és fűzfapiktorok
Posted on September 11, 2007 - Filed Under művészet | Leave a Comment
A tegzesek lárvái homokszemekből, kagyló- és csontdarabokból és más, víz melletti élőhelyükön található holmikból készítenek maguknak fedezéket. A francia Hubert Duprat sokkal becsesebb anyagokat, aranydarabokat, féldrágaköveket ad a lábuk ügyébe, hogy azokkal dolgozzanak. Assisted ready-mades – ahogy ebben az interjúban találóan elhangzik; a mesterséges és a természetes találkozása a laboratóriumi asztalon. Egyben nosztalgia a 19. […]
Read More..>>Riportfilmek Irakról
Posted on September 7, 2007 - Filed Under Irak, politika | Leave a Comment
Az elmúlt pár hónapban ezek voltak a legjobbak, amikkel összefutottam; természetesen bővül majd. Mind angol nyelvű és a mai napon minden link működött.
Paying the Price: Killing the Children of Iraq (1:15) – Ugyan ki emlékszik már arra, hogy 1991-2001 között szankciók voltak érvényben Irakkal szemben. Pedig nem ártana, mert a gyógyszerek és más fontos termékek […]
Nehézgép-katedrálisok
Posted on September 6, 2007 - Filed Under művészet | Leave a Comment
Wim Delvoye gótikus munkagépei egyszerre adják vissza a szabadbetonműves-páholyok titkoktól ólmos levegőjének súlyát és a feketemunkásokért jövő, ám kenőpénzzel távozó adószolga ritkuló hajszálai között fúvó szél könnyedségét. Míg a rózsalánctalpas Notre Dame szelíden markolássza szívünket, a hegesztőpisztollyal életre keltett Frankenstein-exkavátor karja fenyegetően nyúl lelkünk mélye felé. A sárhányók tiszta ívét, a hidraulikák határozottságát és a […]
Read More..>>You load 75 billion tons, what do you get?
Posted on September 5, 2007 - Filed Under környezet | Leave a Comment
Korábban szóba került, hogy a Föld évente 70-140 ezer négyzetkilométernyi termőtalajjal lesz szegényebb különféle természetes és mesterséges folyamatok miatt. Nyilván senkit nem lep meg, hogy utóbbiakra nagyobb rész esik, de vajon nagyjából milyen arányról beszélhetünk?
Brandon McElroy és Bruce Wilkinson geológusok megpróbálták megbecsülni az emberiség előtti talajvesztés mértékét. Szerintük a földtörténet nagy része során kb. évi […]
