Vegyél kötvényt, du Schwein!
1942. február 19-én hajnalban német bombázók tűntek fel a kanadai Winnipeg-tó északi partjainál. Rövidesen szárazföldi csapatok is felbukkantak Selkirk városkánál, és akadálytalanul nyomultak a tartományi székhely, Winnipeg felé. Hét órakor elérték az alig egy óra alatt felállított védelmi vonalat, mely utcát utca után feladva fél tízre ereje végére ért, s kénytelen volt letenni a fegyvert. Elkezdődött a történelem legfurcsább reklámkapmányának második szakasza.
A megszálló csapatok vezetője, Erich von Neuremburg letartóztatta a vezető hivatalnokokat és Winnipeg gauleiterének nevezte ki magát. Azonnali hatállyal kijárási és gyülekezési tilalmat vezetett be, a járműveket elkoboztatta, a mezőgazdasági termelőket áruik beszolgáltatására kötelezte, az ezt visszautasítókat vagy más módon ellenállókat statáriális bíróság ítélte halálra. A templomokat bezárták, a vallásos és kisebbségi egyesületeket feloszlatták, akárcsak a katonai vagy félkatonai szervezeteket. A kanadai dollár helyét a birodalmi márka vette át. A tiltólistán lévő könyveket a könyvtár elé hordták és elégették. A város új neve Himmlerstadt lett.
*
A távoli frontok hangulatából adott ízelítővel háborús kötvények vásárlására akarták ösztönözni a hátországban élőket. Hogy ki volt a bizonyára egyszerre szórakoztató és hátborzongató rendezvény kitalálója, az a Manitobai Történeti Társaság cikkéből nem derül ki; az ötlet egyszerre idézi a történelmi csaták kosztümös újrajátszását, és a hiányzó casus belli pótlására megrendezett áltámadásokat.
Okulva a Világok harca okozta pánikból az előadást természetesen előre bejelentették, a hadmozdulatok forgatókönyv szerint zajlottak, a végeredmény pedig igencsak reális lehetett. A csapatok aktív és tartalékos katonákból és önkéntesekből álltak, a kanadai hadsereg repülőgépeit és járműveit használták; a város határában vaktöltetet kilövő ágyúk adták a háttérzajt. A letartóztatottakat valóban a börtönbe kísérték, és az elégetett könyvek is igazi, kiselejtezett példányok voltak.
A német vezényszavakkal és fegyverropogással ösztönzött pénzgyűjtés olyan sikeresen zárult (a kitűzött 45 helyett 65 millió jött össze a tartományban), hogy Vancouver is elkezdett egy hasonló akciót tervezni, és az amerikaiak is érdeklődtek.
Az év során egyébként valódi támadások is érték Kanadát, nyáron egy japán, ősszel pedig egy német tengeralattjáró torpedói jutottak el a partig, és több kanadai hajó is az U-Bootok áldozata lett.
