Teletubák: Drug of the Children
A Poltergeistben a kislány az adás nélküli képernyőt bámulja meredten, beszélget vele, végül egy másik dimenzióba távozik rajta keresztül. – Skót pszichológusok szerint a tévé szellemek közreműködése nélkül is épp elég veszélyes a gyerekekre.
Bindeman és Stirling kísérletei alapján a 6-8 évesek szívesebben néznek egy üres képernyőt, mint egy emberi arcot. A televíziót ábrázoló képekre pedig hasonló reakciót mutatnak, mint az alkoholisták az italok képeire. Az arcokkal szembeni érdektelenség (mely a hatodik év körül kezd megjelenni) komoly hatással lehet a társas kapcsolatokra, mivel a gyerekek nem tanulják meg értelmezni az arckifejezések jelentését. A Times cikkében megszólalók megoldást nem említenek, pedig hát nem olyan nehéz: mi lenne, ha több emberszereplős gyerekműsort csinálna a kitűnő BBC, sok premier plánnal. (Mondjuk a képernyőgyomrúaknak szerencsére már végük van. Komolyan mondom, az még rám is rossz hatással volt.)
In related news: Az MIT média laboratóriumának munkatársai kitalálták, hogyan jelezhetjük a tévénknek, ha nem tetszik, amit látunk.
