Kalifornia mint sziget Jan Jansson térképén: America Septentrionalis, Amsterdam, 1636

1539-ben egy spanyol úriember, bizonyos Francisco de Ulloa, főnöke, Hernando Cortez utasítására észak felé indult, hogy feltérképezze a partvidéket, és járható vízi utat találjon a kontinens északi felén át az Atlanti-óceánig. Behajózott a Kaliforniai-öbölbe (amit Cortez tengerének nevezett el), majd elérve a legészakibb pontjáig konstatálta, hogy zsákutcában jár, visszafordult, megkerülte a Kaliforniai-félszigetet, és annak nyugati partja mentén ismét északnak indult, a háborgó óceán azonban a földnyelv felénél megálljt és hátraarcot parancsolt neki. Egyes források szerint hajói szétszóródtak, kettő (köztük a parancsnoki) eltűnt, és csak a harmadik ért vissza; míg del Castillo korabeli történész szerint Ulloa is viszontlátta még Új-Spanyolországot, de 1540-ben egy katona (legénysége egyik tagja?) leszúrta.

Akár így, akár úgy, annak híre mindenképp eljutott a spanyol hódítókhoz, hogy északra egy nyeszlett kis öböl található, melyet nyugatról egy nem kevésbé nyeszlett félsziget határol. Az információt egy év múlva az öbölben partra szálló és egész a mai USA-Mexikó határig jutó Hernando de Alarcón expedíciója megerősítette, így az a neves és közismert Mercator és a szintén neves, ám nem közismert Ortelius térképein a 16. század második felében meg is jelent.

1592-ben egy spanyol zászló alatt hajózó görög, Juan de Fuca (Apostolos Valerianos) folytatta Ulloa útját, és egész a mai Vancouver szélességéig jutott, ahol felfedezte a később őróla elnevezett szorost a Vancouver-sziget és a szárazföld között, amit az óceánok közötti északi átjáró elejének gondolt. Nem tudom, miért, de a spanyolok nem igazán hitték el de Fuca beszámolóját, pedig abban nyilván az is benne volt, hogy szigetnek egész a szorosig se jobbra, se balra nincs nyoma.

Így zajlott Észak-Amerika nyugati partvidékének feltérképezése a létező Kalifornia nem létező szigetének felfedezője: Antonio de la Ascension atya színrelépéséig. A sevillai pap Sebastian Vizcaino expedíciójának (1602-03) tagja volt, és naplójában állítja – figyelmen kívül hagyva a korábbi utazók és saját maga tapasztalatait –, hogy Kalifornia – sziget. Bár a naplót 1603-ra keltezi, valószínű, hogy úti jegyzetein később sokat módosított, így a végleges szöveg 1603 és 1611 között íródott (Torquemada Monarchia Indiana-ja ugyanis már vesz át belőle, és annak Kaliforniával kapcsolatos része 1611-re készült el).

Úgy tűnik, az atya – mint akkoriban és (mit szépítsük) mostanában is oly sokan – inkább hitt a mesének, mint az általa látottaknak. Mert a nem létező sziget felfedezője ugyan ő volt, de a kitalálója nem.

Mint említettem, a hajósok általános véleménye volt, hogy létezik északon egy Atlanti-Csendes átjáró, az Anián-szoros. Az elnevezés valószínűleg egy Marco Polo által leírt kínai tartomány nevéből származik, hiszen a remélt víziút Kína és a Fűszer-szigetek elérését könnyítette volna meg.

Az észak-amerikai kontinenst szétszabdaló átjáró keresése összekapcsolódott egy másik kitalált szorossal, amely Garci Rodríguez de Montalvo a 15. század legvégén készült regényében a csodás California szigetét választja el a szárazföldtől.

Montalvo az ismeretlen 14. századi szerző által írt Amadís de Gaula című lovagregényt rendezte sajtó alá, és maga is hozzáfűzött egy kötetet a trilógiához, valamint megírta Amadís legidősebb fiának a kalandjait (vsz. Sevilla, 1496, első ismert nyomtatott kiadás Sevilla, 1510). A sorozat ezen ötödik könyvében bukkan fel tehát Kalifornia szigete (bár persze nem kizárt, hogy Montalvo egy közszájon forgó sztorit vesz át), innen kerül a konkvisztádorok, a felfedezők és Ascension atya fejébe, meg a térképkészítőkébe, akik a 17. században – nem zavartatva magukat Mercatortól és Orteliustól – szinte mindig odarajzolják Észak-Amerika nyugati partjai mellé.

A mesélő és az informáló térképek Kalifornia fölötti csatájában aztán a következő század közepére utóbbiak kerültek fölénybe.

Tudnivaló ugyanakkor, hogy mintegy 150 millió év múlva a Szent András-törésvonal mentén Kalifornia déli partja le fog válni a szárazföldről, és a Kaliforniai-félszigettel együtt egy hosszúkás szigetet fog alkotni. Ha valaki olvassa ezt akkor: szeretném javasolni, hogy a szigetet Montalvóról, a szorost pedig Ascension atyáról nevezzék el.

Irodalom: a kiváló strange maps cikke, amiben felfedeztem Kalifornia szigetét; Mythical Geography: California as an Island (Jansson és mások térképei); The Map House – Mythical Islands (nem csak Kalifornia)