A mások élete [találtszöveg IV]
Felismernénk-e egy másik bolygón lakó élőlényt, ha összefutnánk vele? Egyáltalán nem biztos – mondja Carol Cleland, a Coloradói Egyetem filozófusa. Az élet ókor óta bővülő definíciója talán még mindig nem elég tág, az ismertből kiindulva nem tudja megjósolni a még nem ismertet. Carl Zimmer The Meaning of Life című írása nem csak biológusoknak lehet érdekes. Részlet:
A víz jobb definíciójának megtalálása nem húzta volna ki az alkimistákat a pácból. A megoldás csak a 18. században, a kémia elméleti alapjainak lerakásával érkezett. A víz és más anyagok viselkedése rögtön más értelmet nyer, ha rájössz, hogy atomokból állnak, melyek még további részecskékre bonthatók. A kémikusok már azt mondhatták, hogy a víz – H2O. Azonban ez nem definíció – mondja Cleland – ez egy felfedezés.
Ahelyett, hogy az élet meghatározását próbálnánk megfogalmazni, érvel Cleland és Christopher Chyba (a Princeton asztronómia-professzora), az élet elméletét kell kifejlesztenünk – egy átfogó magyarázatot, mely látszólag véletlenszerű természeti jelenségek miriádját kapcsolja össze. A biológusok több elméletet kidolgoztak már – mint a bacilus-okozta betegségeké, vagy a természetes kiválogatódás általi evolúcióé –, ám elfogadható élet-elméletük még nincs. Az élet alapvető egységessége a modern biológia nagy felfedezéseinek egyike, de egyben akadály is: ugyanis egy szűk kérdés-készleten alapul, és elrejti előlünk a „furcsa élet” lehetőségeit.* Nem tudjuk pontosan, az általunk ismert élet mely jellegzetességei szükségesek az általunk nem ismert élethez is.
* It represents only a single data point, and blinds us to the possibilities of „weird life”.
